Nagy érdeklődés mellett nyílt meg tegnap a Variációk az absztraktra című, Kemény Judit és Barta Lajos művészetét bemutató, augusztus 2-ig látogatható kiállítás a Csók István Képtárban.
A kiállítás megnyitására felkért, a két alkotó munkásságát alaposan ismerő Pataki Gábor művészettörténész váratlan külföldi elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni a megnyitón, így gondolatait Gärtner Petra és Izinger Katalin művészettörténészek, a kiállítás kurátorai tolmácsolták a közönségnek. Pataki Gábor az alkotók és munkáik bemutatása mellett részletesen kitért az absztrakt művészet hazai történetére, a hivatalos kommunista kultúrpolitikai részéről történt elutasítására és legfontosabb alkotóira is.
Az 1945 és 48 közötti időszak a magyar művészettörténet euforikus pillanata volt. Az alkotók egy csoportja úgy gondolta, elérkezett az idő az európai művészet új tendenciáinak hazai elismertetésére. A szabadság azonban – az ismert történelmi okok miatt – nem tartott sokáig. A kiállítás azt vizsgálja, hogy abban a korban, amikor a politika erősen felülírta (tiltotta, megtűrte vagy támogatta) a művészi tartalom és kifejezési forma szabadságát, milyen lehetőségek és életutak maradtak a művészek számára. A tárlat a múzeum tulajdonában lévő Barta Lajos alkotásain és Kemény Judit budapesti hagyatékban őrzött művein keresztül mutatja be a háború utáni évtizedeket.
A két azonos művészi formanyelvből induló alkotónak azonban egészen más életpálya adatott: Barta az emigrációt választotta, míg a „belső emigrációba” kényszerült Kemény Judit számára alig-alig akadt itthoni kiállításokon bemutatkozási lehetőség. Grandiózus méretekbe megálmodott szobrairól mégis tanúskodnak szobortervei és vázlatai. A tárlat külön érdekessége, hogy e két alkotó művei mellett más művészektől is bemutat egy-egy absztrakt alkotást, többek között Gyarmathy Tihamér, Marosán Gyula és Martyn Ferenc műveit.
Barta Lajos szobrász (1899-1986) szecessziós indulás után a 30-as évek közepéig klasszicista stílusban dolgozott. 1935-1936 körül, Rozsda Endrével való megismerkedése után, addigi életműve megsemmisült, második párizsi tartózkodása alatt megismerkedett a szürrealizmussal. Vaskos, animálisan groteszk figurákat mintázott, 1943-ban születtek első nonfiguratív kísérletei. Az Európai Iskola tagjaként organikus, lágy, képlékeny hatást keltő, lehetetlen egyensúlyi helyzeteket modellező, a vegetatív létezés ritmusát érzékeltető plasztikákat készített, a Hans Arp fémjelezte absztrakció derűs-könnyed változatát képviselve. Az 50-es években műtermében tovább folytatta nonfiguratív, a dinamikus-ritmikus elemek összjátékára épülő sorozatát, a hivatalos pályázatokon egyidejűleg szocreál tervekkel jelentkezett. Németországba költözve egyrészt portrémegrendeléseknek tett eleget, de emellett tovább folytatta klasszikus avantgárd jellegű organikus-nonfiguratív, a nehézségi erőt megtagadni látszó plasztikáit, melyekből néhányat köztéri méretekben is kivitelezhetett. A konstruktív formateremtést lírai lágysággal vegyítő, némely vonatkozásban Arp, Calder plasztikai hitvallását továbbörökítő hagyatéka 1986-ban a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba került. (Forrás: artportal.hu)
Kemény Judit festő, grafikus és szobrász (1918-2009) Aba-Novák Vilmostól, Pátzay Páltól és Borbereki Kovács Zoltántól szívta magába a művészet új atmoszféráját, európai levegőjét, irányait. Aztán jött az a kor, amikor a szemeket Moszkvára kellett vetni és Kemény Judit körül elfogyott a levegő. Nem volt már kiállítóhely, sőt barát sem, aki segítsen, hogy a művészetben önmagát kereső szobrász és grafikus megtalálja a sikerhez vezető utat. Ritka lett a levegő és az életmű ugyan gyarapodott, de a kanonizálás elmaradt. Pedig, ha van a nőművészetnek előfutára az 1930-as években, az Kemény Judit. Divattervező: ruhaterveit rendszeresen közlik a lapok. Grafikus: több lapnak dolgozik, lapterveket, laptükröket tervez és magazinokat illusztrál. Emellett kiforrott rajzművésszé lesz, köszönhető ez Aba-Novák Vilmosnak. A szobrászat felé fordul: modernista, konstruktivista munkái már a következő évezredhez szólnak. Műveit a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a budapesti Közlekedési Múzeum őrzi. (Forrás: artportal.hu)
A tárlat megnyitója után a bodylotion co-dance (Arany Virág és Hadi Júlia) mutatta be Itt se Ott se című produkcióját. A kiállított munkákra reflektáló táncfantáziában, melynek alaptémája az egyensúly és az aszimmetria kapcsolata, megelevenedtek a dinamikus, lendületes alkotások.
Fotó: Lőrincz Miklós
