Mulatságnak márpedig lennie kell. Ezen az elven van darabunk három főhőse, S legény, N legény és B legény. Három fura figura, aki a maga komikus elnyűtt viseletében elindul a bálba, hiszen, úgy hallották, mulatság lesz.
Öltöny, új cipő, lenyalt haj, virág és az eseményhez párosuló izgalom. Csakhogy a bálterem zárva. Betörik, mert bentről hangokat hallanak. A terem viszont üres. S jön a kérdés: akkor most mi lesz? Mit kell tenni, hogy muzsika legyen? Hogy mulatság legyen? Hogy igazi legyen. Ez a kérdés.
Az 1996-ban megalakult és 1997 őszén útjára indult budapesti Bárka Színház emblematikus előadása a Sławomir Mrożek 1962-es tragikomédiájából készült színpadi mű. A darabot Bérczes László, a társulat mindenese (művészeti tanácsadó, dramaturg) rendezésében a színház 1999. február 20-án mutatta be. Az elmúlt tizenöt év hatalmas sikere a Mulatság, amely a színházból kikerülve számos települést, országot és helyszínt járt már végig. A Kortárs Művészeti Fesztivál keretében május 16-án, pénteken 20 órakor a Petőfi Kultúrtérben látható, Szikszai Rémusz, Mucsi Zoltán és Scherer Péter előadásában.
A szerző
Slawomir Mrozek lengyel dráma- és prózaíró, karikaturista, az abszurd-groteszk dráma világirodalmi rangú képviselője 1930. június 29-én született Borzecinben. Az 1950-es évektől jelentek meg szatirikus rajzai, 1958-tól ő szerkesztette a Postepowiec című hetilapot. Az újságíróskodás mellett novellistaként, majd drámaíróként is bemutatkozott. 1963-ban elhagyta Lengyelországot, Olaszországba, majd Franciaországba ment, később az Egyesült Államokban és Mexikóban is élt, a kilencvenes években tért haza hazájába. 2013. augusztus 15-én, Nizzában hunyt el.
1964-ben írta máig leghíresebb művét, a Tangót. Nemzetközi hírnevét korai novelláskötetei alapozták meg. Az 1957-es Az elefánt (Slon, 1957), melynek témái nem kötődtek erőteljesen a lengyel valósághoz, bestsellerré váltak, és a szerző megkapta értük a Przeglad kulturanly irodalmi szemle rangos elismerését.
