Hangok: Ladik Katalin, Fischer Károly
Ének: Biszák Júlia
Zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
Szöveg: Ladik Katalin, Lewis Carroll, James Joyce
Munkatársak: Vajda Tibor, Doru Barbulov
Háttéranimáció: Aradi József
Angol feliratok: Aradi József
Francia feliratok: Schreiner-Barják Csilla

Ladik Katalin multimediális performansza

(kb. 30 perc)

Alice Kódországban

A performansz magyarországi ősbemutatója 2013. február 6-án volt, az Óbudai Társaskör és a Kassák Múzeum közös rendezvénye keretében. A külföldi ősbemutató Łódźban, Lengyelországban volt 2012. május 25-én, a Łódź-i Muzeum Sztukiban (MS2-ben). Az előadásnak Ottawában is volt egy bemutatója 2012. november 21-én, az A B Series rendezvények keretében, az Arts Court Theatre-ban, Alice in Codeland címmel. Az előadáson felvétel is készült.

Az előadás után:

Ladik Katalin: Találkozásaim Alice-szal

Beszélgetés Ladik Katalinnal. Beszélgetőtárs Aradi József

Az Alice performanszt Ladik Katalin 1980-ban mutatta be először Gyulán a Gyulai Várszínházban. Hogyan találkozott Ladik Katalin Alice-szal, Lewis Carroll meséivel, az Alice Csodaországban, valamint az Alice a Tükörországban költői élményeivel, hogyan lettek ezekből az élményekből hangköltemények, majd performanszok, hogyan kerültek az Alice motívumok Ladik Katalin Élhetek az arcodon? című, regényes élettörténetébe, magára ismerhet-e a modern alkotóművész Alice-ban, vezet-e út a tükrön való áthatolástól, a Cheshire-i macskától a fogyasztói társadalom kódokkal telerajzolt világába, van-e kiút a kódok labirintusából? – erről és az Alice Kódországban előzményeiről, keletkezéséről tudhat meg alkotói titkokat, aki a beszélgetésre is kíváncsi.

Ladik Katalin (1942, Újvidék) költő, performer, színésznő, képzőművész

Írott versei mellett hangkölteményeket és képverseket alkot, kísérleti zeneművek és hangjátékok alkotója és vokális előadója. Vizuális munkáinak jelentős részét (képverseket, kollázsokat, mail-art alkotásokat, hanglemezeket) nagy nemzetközi gyűjtemények őrzik: a bécsi Kontakt – Die Kunstsammlung der Erste Bank-Gruppe; a barcelonai Museu d’Art Contemporani de Barcelona (MACBA); a budapesti Ludwig Múzeum; a berlini re.act.feminism performansz archívuma és utazó kiállítása; a zágrábi Sudac Gyűjtemény; a belgrádi Muzej Savremene Umetnosti kortárs művészeti múzeum; valamint a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). Versei és hangkölteményei az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában (www.mek.oszk.hu) is elérhetők.

Munkásságát Kassák Lajos-díjjal (1991), Hollandiai Mikes Kelemen Kör-díjjal (2000), József Attila-díjjal (2001), Mediawave a Párhuzamos Kultúráért-díjjal (2003), a Szerb Köztársaság Kulturális Nemzeti Díjával (2009) és Magyarország Babérkoszorú-díjjal (2012) ismerték el. 1992 óta Budapesten él.