A zsarnokság természetrajza

Don Carlos, II. Fülöp spanyol király fia sok év után hazatér a királyi palotába, ahol távolléte alatt apja feleségül vette az ő régi szerelmét. Az udvar intrikusai apát és fiát szembefordítják egymással, mindenki próbál mindenkit kijátszani.

Don Carlos

Posa márki: Cserhalmi György, II. Fülöp: Gáspár Sándor (Fotó: Medvigy Gábor)

És nem is egyszerű szerelmi háromszögről van szó: nem elég, hogy Carlos szerelme, Erzsébet az édesapja felesége lett, de Eboli, a királynő udvarhölgye, a király szeretője fülig szerelmes Carlosba.

Miközben a „szerelmes” uralkodói ház a saját céljaiért küzd, a flamandoknál háború dúl, a király mögött sokan szervezkednek – a lázadó és rajongó ifjú Don Carlost felőrli a feladat, hogy egyszerre feleljen meg apja birodalmi elvárásainak és barátja, Posa márki lánglelkű eszméinek.

Schiller Don Carlos című tragédiája a szabadság és az ön­kény­ura­lom elleni lázadás szim­bó­lu­má­vá vált, mióta a monumentális drámai költemény 1787-ben nyomtatásban megjelent. A művet Bagó Bertalan rendezésében, Nagy Péter, Gáspár Sándor, Cserhalmi György és Földes Eszter főszereplésével mutatta be a Vörösmarty Színház januárban, a Kortárs keretében pedig május 16-án, 17-én és 25-én 19 órától látható.

Részletek a programajánlóban »