Szervező: Szabad Színház
Időtartam: kb. 70 perc
Belépő: 1000 Ft, jegyek igényelhetőek: [email protected], vagy a (22) 790 758 telefonon, illetve személyesen az Igézőben naponta 17.00 óra után
Honlap: www.szabadszinhaz.hu

Az ókorban a római karneválok idején versenyfutást rendeztek a nyomorékoknak, akik, mivel az életükért futottak, elszántságukban időnként még az olimpikonokat is legyőzték. A színdarab címe is ezt sugallja, a csoda mindenkivel megtörténhet. A darab főhőse, az idős korára páholynyitogatóként dolgozó, egykor ünnepelt színésznő, úgy érzi, nincs hely számára ebben a világban, ezért megoldásnak az éhhalált választja. Eközben a színház igazgatója szorult helyzetbe kerül: egy napig neki kell szórakoztatnia a Magyarországra érkező egykor híres írót. Támad egy mentő ötlete, felkéri a színház kiöregedett színészeit, jegyszedőit, páholynyitogatóit, hogy játsszák el az író darabját. Főhősünk minden lehetőségbe belekapaszkodik, hogy újból színpadra kerüljön. De van-e esélye az újrakezdésre, vagy csupán játékszere lett egy pillanatnyi hatalmi érdeknek?

Hubay Miklós műve egy megtörtént tragikus eset kapcsán kíván szólni az ember, a művész és a művészet kiszolgáltatottságáról.

Szereplők:
Margitka: Törsök Márta
Bátori: Magony Imre
Igazgató: Fertő László
Zénó: Szabó Miklós

Rendezte: Magony Imre

By Csigó László fotóművész – Körkép antológia-sorozat, CC BY-SA 3.0, forrás: Wikipédia

Hubay Miklós (1918–2011) Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, esszéista 1918-ban született Nagyváradon. Középiskoláit Debrecenben és Gyulán, bölcsésztanulmányait (esztétika, filozófia, művészettörténet) a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (1936–1940) és Genfben végezte. Első darabja (Európa elrablása – Lear herceg, 1939) már a Magyar Nemzeti Színház programján szerepelt.

1946-ban a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett, segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, valamint a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából egy napon bocsátották el. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított. 1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben.

Olyan darabjai tették halhatatlanná, mint például a Hősök nélkül, a Tüzet viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hová lett a Rózsa lelke?, az Elnémulás. Legutóbbi könyvében elméleti munkáinak sorát gazdagítva, Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról írt jegyzeteit, esszéit gyűjtötte csokorba Aztán mivégre az egész teremtés? címmel. Nevéhez fűződik az első magyar musical, Az egy szerelem három éjszakája, amelynek szerzőtársai Vas István és Ránki György voltak.

Hubay Miklóst három alkalommal (1955, 1965, 1975) tüntették ki József Attila-díjjal. Róma Város Díjával 1997-ben, az Arany János-díjjal 2004-ben, Prima-díjjal pedig 2005-ben jutalmazták. 1994-ben Kossuth-díjat kapott, majd a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át 2003-ban.