Sajátos humorú, lírai képvilág, játékosan groteszk figurák – Tóth József festményeiből performance keretében nyílik kiállítás az Igézőben, május 14-én, vasárnap 18 órakor.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 1983-as alapításakor több tehetséges, a képzőművészethez vonzódó fiatalember kapott szerepet a díszletműhelyben. Tóth József pályája is innen, díszletfestőként indult.  Később a kaposvári színházhoz szerződött, tagja, meghatározó alakja lett a Rippl-Rónai Stúdiónak. A nyolcvanas évek második felétől már rendszeresen kiállít. Sajátos humorú, lírai képvilága a 90-es évekre alakult ki. Játékosan groteszk motívumai töredéklétet élő, apró kis figurák a tárgyi világra utaló környezet szürreális áttűnéseiben.

„Mindig viccelek, kiforgatok mindent, amit lehet. Magamtól lettem groteszk. Nagyon sokat szenvedtem a portrékkal: amikor lerajzoltam, lefestettem valakit, nehezen boldogultam az illető arcával. A kép hasonlított ugyan a modellre, de a vonásai mindig „elcsúsztak” valamilyen irányba. Amikor már majdnem feladtam ezt az irányt, egyszer csak rájöttem, hogy milyen érdekes és milyen vidám formák születhetnek abból, ha kifordítom a szabályosat, ha elrugaszkodom a valóságtól…” – vallja magáról egy tavalyi kiállítása kapcsán született írásban, amelyben a tárlatot megnyitó Mészáros Zsolt így jellemzi a művészt:

„Milyen figurák tűnnek fel Tóth József munkáin? Bohócok és szeretők, angyalok és halandók, emberek és állatok, testüknél összenőtt alakok, angyali bohócok és emberállatok. Jellemzőek a kisebb-nagyobb csoportok, ahogy fürtszerűen vagy frízt alkotva állnak egymás mellett. Van benne valami a színház levegőjéből, mert ahhoz hasonlóan eleme az élettel és az életből való játék. És, ha színház, akkor a középkori fárszok, vagyis a vásári komédiák világa juthat eszünkbe, ahol keveredik a szent és a profán, a tréfa és a vallomás, a szatíra és a dráma… Tóth József képei vidámak és keserédesek, örök érvényűek és hihetetlenül aktuálisak, játékosak és élettel teliek. Hol meghökkentenek, hol mosolyt csalnak az arcunkra, hol a lelkünkbe markolnak, de mindenképpen gondolkodásra késztetnek. Mert mindegyik alkotás egy történetet rejt…” (Forrás: kulturprojekt.hu)

A kiállítást megnyitó performance-ban közreműködik a Börcsök Enikővel kiegészült Szabad Színház és a NOÉMO Zenekar.

Az esemény a programajánlóban »

Beszélgetés a NOÉMO Zenekar alapítójával »