Nincs kegyelem címmel készített filmet tavaly Matúz Gábor rendező a salgótarjáni sortűzről. A másfél órás dokumentum-játékfilmet május 14-én, vasárnap 20 órától vetítik a Szent István Király Múzeum díszudvarán.
Matúz Gábor filmjének története az 1956. december 8-i eseményekre épül: aznap délelőtt karhatalmisták és szovjet katonák perceken keresztül lőtték az előző éjszaka elhurcolt munkások kiszabadítására összegyűlt fegyvertelen tömeget és a járókelőket a nógrádi megyeszékhely központjában. A halálos áldozatok számát 47 és 131 közé teszik.
Fotó: Komka Péter
A rendező a tavaly decemberi bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt: a film elsősorban középiskolásokhoz és egyetemistákhoz szól, de reményei szerint az idősebbek számára is érdekes lesz. A film három szereplőcsoport – gyilkosok, áldozatok és segítők – bemutatásával, felvillantásával próbálja meg érzékeltetni, milyen lehetett testközelből a hatvan évvel ezelőtti december 8. Salgótarjánban. Matúz Gábor úgy fogalmazott: azért döntött a téma mellett, mert azt érzékelte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlások december 6. és 1957. január 11. közötti időszaka kevésbé van jelen a filmművészetben.
A rendező kitért arra is, hogy a mai napig nem tudni, pontosan miért is kellett bekövetkeznie a tragédiának. Vannak, akik úgy vélik, csapdába csalták a későbbi áldozatokat – eleve ezzel a szándékkal tartóztattak le két embert az előző éjszaka –, mások a véletlenek szerencsétlen összjátékának tudják be, ami történt. Tény, hogy a legtöbb embert menekülés közben, hátulról érték a lövések és több visszaemlékező szerint perceken át tartott a vérengzés, a karhatalmisták és a szovjet katonák még tárat is cseréltek a fegyvereikben.
A rendező a filmről:
„Dokumentarista és játékfilmes, fikciós eszközöket egyaránt használtunk. A túlélők emlékei, a tudósok – történészek, levéltárosok – által elmondottak és archív felvételek adják a dokumentumfilmes vonalat, és ebbe szövődnek bele a játékfilmes szál elemei. A film alapvetően nem ad teljes képet ötvenhatról, sem az október 23-a és november 4-e közötti időszakról, sem a megtorlásokról. A forradalmat például a külföld hozzáállásán keresztül mutatjuk meg. A fókusz pedig természetesen a tarjáni sortűzre irányul, és személyes sorsokon keresztül próbál bepillantást engedni mindabba az embertelenségbe, ami azokban a hetekben jellemezte a felálló új hatalmat, ami aztán fokozatosan vezetett a ma már csak Kádár-rendszernek nevezett időszak kialakulásához, fennmaradásához. Kordokumentumnak csak kisebb részben nevezném a filmet, inkább korérzésnek mondanám.”
A főbb szerepekben Törőcsik Mari, Kubik Anna, Ráckevei Anna, Györgyi Anna, Gáspár Tibor, Nyakó Júlia, Szakács Tibor, Kántor-Müller Zsófia, Libor Laura, Dér Mária, Bátyai Éva, Varga Ádám és Balogh János látható, a narrátor Kútvölgyi Erzsébet.
