Hubay Miklós Római karnevál című drámáját mutatja be a Szabad Színház május 18-án, csütörtökön 19 órától az Igézőben. A darabot Magony Imre rendezte, szereplői Törsök Márta, Magony Imre, Fertő László és Szabó Miklós.

Az ókorban a római karneválok idején versenyfutást rendeztek a nyomorékoknak, akik, mivel az életükért futottak, elszántságukban időnként még az olimpikonokat is legyőzték. A színdarab címe is ezt sugallja, a csoda mindenkivel megtörténhet.

Margitkát, a páholynyitogatót Törsök Márta alakítja (Fotó: Kiss László)

A darab főhőse, Margitka, az idős korára páholynyitogatóként dolgozó, egykor ünnepelt színésznő, úgy érzi, nincs hely számára ebben a világban, ezért megoldásnak az éhhalált választja. Fekszik az ágyán, napok óta nem eszik. Eközben a színház igazgatója szorult helyzetbe kerül: egy napig neki kell szórakoztatnia a Magyarországra érkező egykor híres írót, akinek darabjait kötelező tananyagként tanítják az iskolákban, de színrevitelük igen kétes sikerrel járna. Támad egy mentő ötlete, felkéri a színház kiöregedett színészeit, jegyszedőit, páholynyitogatóit, hogy játsszák el az író darabját. Főhősünk minden lehetőségbe belekapaszkodik, hogy újból színpadra kerüljön. De van-e esélye az újrakezdésre, vagy csupán játékszere lett egy pillanatnyi hatalmi érdeknek?

Hubay Miklós műve egy megtörtént tragikus eset kapcsán kíván szólni az ember, a művész és a művészet kiszolgáltatottságáról.

By Csigó László fotóművész – Körkép antológia-sorozat, CC BY-SA 3.0, forrás: Wikipédia

Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, esszéista 1918-ban született Nagyváradon. Középiskoláit Debrecenben és Gyulán, bölcsésztanulmányait (esztétika, filozófia, művészettörténet) a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (1936–1940) és Genfben végezte. Első darabja (Európa elrablása – Lear herceg, 1939) már a Magyar Nemzeti Színház programján szerepelt.

1946-ban a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett, segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, valamint a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából egy napon bocsátották el. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított. 1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben.

Olyan darabjai tették halhatatlanná, mint például a Hősök nélkül, a Tüzet viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hová lett a Rózsa lelke?, az Elnémulás. Legutóbbi könyvében elméleti munkáinak sorát gazdagítva, Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról írt jegyzeteit, esszéit gyűjtötte csokorba Aztán mivégre az egész teremtés? címmel. Nevéhez fűződik az első magyar musical, Az egy szerelem három éjszakája, amelynek szerzőtársai Vas István és Ránki György voltak.

Hubay Miklóst három alkalommal (1955, 1965, 1975) tüntették ki József Attila-díjjal. Róma Város Díjával 1997-ben, az Arany János-díjjal 2004-ben, Prima-díjjal pedig 2005-ben jutalmazták. 1994-ben Kossuth-díjat kapott, majd a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át 2003-ban.

Az előadás a programajánlóban »