Tíz éve hunyt el a tabutörő filmjeiről ismert Ember Judit Balázs Béla-díjas filmrendező. A Kortárs Művészeti Fesztivál filmes programjában egyetlen dokumentum-játékfilmjét, az 1978-ban készült a Fagyöngyöket vetítjük, május 17-én, szerdán 18 órától a Cinema City 10-es termében. Vetítés után a mozi vendége dr. Szekfü András filmtörténész.
Ember Judit 1935. május 16-án született Abádszalókon, 1959-ben magyar-történelem szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A Színház- és Filmművészeti Főiskola TV- és Film főtanszakán 1964-ben kezdte meg tanulmányait, diplomáját 1968-ban szerezte meg. Friss diplomásként a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójába került, kezdetben népszerű tudományos filmeket, majd dokumentumfilmeket rendezett. Szinte valamennyi alkotása felér egy társadalomtudományi-művészeti esettanulmánnyal. Műveiben egyszerre kapott hangsúlyt az izgalmas oknyomozás, valamint a filmjeiben szereplő egyszerű emberekkel való bensőséges, mélyen együtt érző kapcsolata.
Nevéhez kötődik az először koncepciós pert feldolgozó dokumentumfilm Magyarországon. Ennél is fontosabb, hogy 1982-ben a Pócspetrivel megteremtette a történelmi tényfeltáró műfajt, amely sok tekintetben a rendszerváltás szellemi-lelki előkészítője volt. Nincs a magyar filmtörténetben még egy rendező, akinek annyi filmjét tiltották volna be, mint Ember Juditét. Ilyen alkotások például a Színpad (1968), a Határozat (1972), a Tantörténet (1976), a Pócspetri (1982), a Hagyd beszélni a Kutruczot (1985). Műveiben egyszerre kapott hangsúlyt az izgalmas oknyomozás, valamint az egyszerű emberekkel való bensőséges, mélyen együtt érző kapcsolat. Életéről és munkásságáról Ember-Lépték címmel jelent meg könyv. Határozat című művét az Amerikai Filmintézet Los Angelesben beválasztotta Minden Idők 100 Legjobb Dokumentumfilmje közé.
Az 1978-ban készült Fagyöngyök az egyetlen dokumentum-játékfilmje volt. Az amatőr szereplőkkel eredeti helyszínen forgatott alkotás a Tantörténet című dokumentumfilm öngyilkosságot megkísérelt hősnője, Nóra magára találását követi nyomon. Nóra, aki egykor leugrott a negyedik emeletről, most kétgyermekes lányanya. Anyja és nagyanyja is így nevelte gyermekeit, zárt közösségben, férfiak nélkül. De Jenő, a kifogyhatatlan energiájú munkásember, Nóra harmadik, leendő gyermekének apja változást hoz életükbe. Munka után fagyöngyöt gyűjt és köt csokorba, hogy piacozással megszerezhesse az öreg Opelt, amellyel ingyen hozhatna zöldséget családjának szülei háztájijából. Nóra most sem gondol házasságra, de anyja perlekedése miatt a fiatalok mégis egybekelnek. Anyós és vő együtt csinosítják a házat, míg Nóra a nehéz császármetszésre készül.
