Sorsdráma az elveszett bizalomról, a hűségről, a tisztánlátásról. A Fehérváron koronázott II. (Vak) Béla királyról szóló darabot május 15-én, hétfőn 19.30 órakor láthatja a közönség az Igézőben.
A 2016-os Könyvnapokra jelent meg Liszkay Teréz drámakötete, és az abban található, Vak Béláról szóló dráma azonnal felkeltette a Szabad Színház rendezőjének, Nagy Juditnak a figyelmét, így a Magyar Dráma Napján már ősbemutatóként láthatta a fehérvári közönség a darabot.
Liszkay Teréz a híres pécsi orgonaépítő Angster család leszármazottja. A negyvenes években Székesfehérváron élt, a Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett, majd sokáig Pécsett tevékenykedett. A ma visszavonultan élő kortárs Vak Béla király című darabja 35 évvel ezelőtt született, ám mégis mai frissességű dráma. A székesfehérvári Igézőben, a Szabad Színház állandó játszóhelyén megtartott premieren Liszkay Teréz és családja is részt vett.
„Több évtizedes hatalmi harc, majd békekötés után, 1115-ben Kálmán király végül katonáival elfogatta Álmos herceget, és annak kicsiny fiát, Bélát; és megvakíttatta őket. Sőt, parancsba adta, hogy a kis Bélát kasztrálják is. De Thuróczy János szerént az, aki megvakította őket, félt Istentől, és attól, hogy magva szakad a királyi családnak, ezért egy kutyakölyköt herélt ki, és annak a heréit vitte a királyhoz” – olvasható Thuróczy János A magyarok krónikája című művében.
Béla herceg ezután Dömösre, majd tisztázatlan körülmények között a pécsváradi kolostorba került. Béla szörnyű emlékei és fogyatéka ellenére a szerzetesek között nyugalomra és békére lelt. Liszkay Teréz drámája rámutat arra, hogy a hosszú évek alatt Béla lélekben milyen óriásira emelkedett.
A barátok nagy gonddal okították, tanították. Az irgalomról, a megbocsátásról, a türelemről szóló elmélkedések a kolostor falainak minden napi témái voltak. Így hát Béla herceg a pécsváradi kolostor óvó, fénytől elzárt falai között egy saját világot épített fel, és vár. Várt hosszan, és türelmesen. Maga sem tudta, mire. Talán a lélek világosságát jelentő fényre, amelytől lidérces álmainak végét, és megbántott igazságának eljöttét remélte. Egy napon aztán követek érkeztek unokatestvére – a már akkor betegen vezeklő – II. István király udvarából…
E váratlan fordulat Liszkay Teréz drámájának gyújtópontja. Viharos gyorsasággal peregnek az ezt követő események, házasság Ilonával, koronázás, gyermekek, majd a történészek által máig is találgatásra okot adó aradi mészárlás rejtélye, és annak minden lelki gyötrelme… Igazi sorsdráma ez, az elvesztett bizalomról, hűségről, tisztánlátásról.
Szereplők:
Vak Béla herceg, később II. Béla király: Barbély Gábor
Ilona királyné, Uros szerb nagyzsupán leánya: Szabó Anett
Joannes, bencésrendi pap, később kancellárius: Balogh Mihály
Belos, a királyné bátyja: Szabó Miklós Bence
Elek, horvát bán: Solymossy Zoltán
Felicián, esztergomi érsek: Perl Gábor
Apát, a pécsváradi monostor rendfőnöke: Szabó Miklós
Ottmár comes, II. István udvarából: Kovács Máté
Pál püspök, II. István udvarából: Magony Imre
Simeon, pécsi püspök: Győri Mihály
Jakab, öreg bencésrendi szerzetes: Udvaros György
Dávid, fiatal bencés: Csizmadia Máté
Máté, fiatal bencésrendi szerzetes: Halmos Dániel
Víd, laikus fráter: Fertő László
Jovánka, a királyné kísérőasszonya hazájából: Paulik Anna
Rendezte: Nagy Judit
