Képzőművészet, irodalom és zene találkozása egy tárlaton, május 11-én, csütörtökön 17 órakor az Aranybulla Könyvtárban: a zeneszerzéssel is foglalkozó Gál Csaba Sándor legutóbbi, tavaly megjelent, most bemutatandó Poszt című kötetét felesége, Pék Eszter Anna grafikus illusztrálta.
Pék Eszter Anna Székesfehérváron született, Szegeden járt főiskolára, egyetemre, a mesterképzésben vizuális és környezetkultúra szakon diplomázott 2011-ben. „A képzőművészet szeretetét kétségtelenül a családomból is hoztam, anyai nagyapám falusi tanítóként maga is festett, több táblakép mellett a mecsekpölöskei templom oltárképe őrzi a keze nyomát“ – olvasható egy bemutatkozásában.
Középiskolásként kezdett rajzolni, Ballagó Imre, Szegedi Zoltán és Pinke Miklós voltak a mesterei. A főiskolás évek alatt Holler Lászlótól és Szuromi Páltól tanult. Az elmúlt évtizedekben főként tusrajzokat és akvarelleket, borítókat készített, versesköteteket illusztrált, Pásztohy Domokosé mellett férje, Gál Csaba Sándor és az ő édesapja, a szintén költő Gál Farkas verseihez készített illusztrációkat. Pék Eszter Anna több általános és középiskolában tanított, a grafikák mellett akvarelleket is fest. „Letisztultak, szépek és igazak ezek a művek. A lágy akvarellek épp úgy, mint a markánsabb vonalú grafikák. A nagyméretű színesek épp úgy, mint a miniatűrebbek… Pék Eszter Anna művésztanár a szó rejtett és valóságos értelmében is. Hiszen a Gorsium Művészeti Iskolában tanít, s közben, ha ideje engedi, alkot. Persze a tanítás is alkotás, ha jól csinálja az ember. Ő azt vallja, hogy ez a munka inspirálja. Tehát nem gátolja. S ez nagyon jó…“ (Bakonyi István megnyitója 2014-ben, az Öreghegyi Közösségi Ház kiállításán.)
Gál Csaba Sándor eredetileg kecskeméti, de immár két évtizede Székesfehérváron él. Polgári bíróként dolgozik, feleségével három gyermeket nevelnek. „Életem első tizennyolc évét szülővárosomban éltem családommal, ahonnan az irodalom szeretetét is hozom; édesapám, Gál Farkas maga is író, költő. Legtovább egy másfél évszázados házban laktunk, amelyet tavaly lebontottak. Itt írtam tizenhárom éves koromban első versemet, majd kamaszkoromban folyamatosan egy kis zöld noteszba a többit. Ezt később a Tiszába dobtam, így valamennyi kamaszkori versem elveszett, kivéve azt a néhányat, amelyet fejből tudok“ – vallja magáról.
Versei először a Szegedi Egyetem című hetilapban jelentek meg a nyolcvanas években, aztán 1993-tól eleinte a Fejér Megyei Hírlapban, majd az Árgus című folyóiratban, a Bástya antológiákban. Publikált a Műhely, az Új Forrás, a Napút, a Vár című lapokban is. Első kötete Előhívás címmel 2009-ben jelent meg a Vörösmarty Társaság kiadásában, ezt követte 2012-ben Az alászállás évei (Pék Eszter Anna grafikáival), valamint a Napkút Kiadónál a Magasabb szempont című kötet. A legutóbbi könyve ismét a Vörösmarty Társaság Kiadásában jelent meg, 2016 decemberében, szintén felesége illusztrációival. Gál Csaba Sándor a versírás mellett párhuzamosan foglalkozik zenéléssel, zeneszerzéssel is. Saját nevén 2008-ban jelent meg zenei CD-je, mind ezen, mind pedig pREsIGN Zenekar néven saját verseit zenésítette meg.
Az esemény a programajánlóban »
