Bővebb információ: Micskó Zoltán, 70-242-0535
http://www.prosperoszinkor.hu
www.facebook.com/ProsperoSzinkor

Az előadást csak felnőtt nézőinknek ajánljuk!

Nem jó az embernek egyedül. Mindenki egy társra vágyik, akivel együtt álmodozhat, játszhat, tervezhet közös jövőt. Ketten minden könnyebb. Ha végre megtaláljuk az igazit, az élet lehet tündérmese vagy rémálom – tetszés szerint!

Itt és most bemutatjuk az otromba valóság és a macskák elleni küzdelem ártatlan és bűnös módozatait. A magunk részéről egyiket sem ajánljuk.

Inkább nézd meg ezt az előadást!

Két szerető szív
Fiú – Kós Mátyás
Lány – Piber Patrícia

Házassági hirdetés
Férfi – Solymossy Zoltán
Nő – Tóth Tímea

Rendezte: Micskó Zoltán

Mindenki társra vágyik

Két páros, két különböző szituáció, négy teljesen ellentmondó, mégis végzetesen hasonló ember. A fogyasztói társadalom, a média és a limonádé-színház kőkemény kritikája. Csak egy van, ami biztos: mi, nézők nem azt kapjuk, amiért színházba mentünk. Illetve mégis. Sőt még többet.

A Prospero Színkör Két páros címmel mutatta be Guy Foissy két egyfelvonásosát a 2014. évi Paál István Fesztiválon. A szenegáli születésű francia drámaíró Franciaország egyik legsikeresebb színpadi szerzője, hősei a modern világ szürkítő gépezetének fogaskerekei közt vergődő kisemberek, akiknek nagyvárosi magányába csak a tömegkommunikációs eszközök viszik el a silány életet. Foissy képtelen, mulatságos és sokszor hátborzongató helyzetekben mozgatja őket, sok remek ötlettel és fekete humorral.

Az első páros a fogyasztói társadalom ártalmatlanul álmodozó két áldozata. Vágyaink irányítanak-e minket, melyeket aztán sosem érhetünk el? Vagy mi vagyunk, akik az álmok útját járjuk, hol céltudatosan, hol bizonytalanul? Valóságosak-e céljaink, vagy csak mesélünk magunknak, hogy kiszakítsuk lényünket a média által bemocskolt, elvárásokkal teli mókuskerékből? És vajon megtaláljuk-e ezekre a kérdésekre a választ? Erre nincsen garancia, de az első páros bizonyosan közelebb fog hozni minket a megoldáshoz.

A második páros a bulvárfüggő nézőt állítja szemtől szembe – minden bűnös kíváncsiságának forrásával – avagy mi történik akkor, ha nem a média oldja fel nekünk a borzalmakat, mint cukrot a limonádéban, hanem nekünk, nézőknek kell szembesülni a legrosszabb rémálmainkkal?

Itt nincs nyílt színi erőszak, vizuális sokkolás: amit látunk, személyre szabva jelenik meg mindannyiunk legrettenetesebb belső mozijában.

Micskó Zoltán és társulata feketehumorral édesgeti közelebb a nézőt a darabhoz, hogy aztán a legmélyebb fertőbe rántson le minket, s ébresszen bennünk olyan gondolatokat, melyekről igenis gondolkodni kell, melyeket igenis meg kell osztanunk a világgal.

Zavarba ejtő, humoros, kiborító és bravúros: a darab, ami napok múlva sem hagy nyugodni.

Kép és szöveg: Czeller Péter