Szegedi Csaba kolorista alkotásaiból nyílt kiállítás a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A térben és időben távoli munkák szeptember 14-ig várják a látogatókat.
„Vajon mekkora műterme lehet?” – súgtak össze mögöttem a kiállítás fő helyén lévő, Édes Otthon #3 című hatalmas képet csodálók. Szegedi Csaba Akrilképek című tárlatán ugyanis tenyérnyitől falméretig láthatóak festmények, a színben gazdagoktól egészen a monokróm alkotásokig. Közös nevezőjük az absztrakció, az átlényegülés, piktúra és valóság metamorfózisa, az organikus és mértani formák, az erőteljes színfoltok használata.
„Nehéz vitatkozni Szegedi Csabának azzal a véleményével, miszerint képeihez felesleges a verbális magyarázat” – vélekedett a tárlatot megnyitó Pataki Gábor művészettörténész, így nem is annyira a képekről, inkább az alkotóról beszélt. Szegedi Csaba eddigi pályafutását áttekintve kiemelte, hogy mindig az újjal kísérletezett, mindig olyat próbált csinálni, amit mások nem, és soha nem hódolt be a divatirányzatoknak. „Amikor mások figuratív ábrázolásokba fogtak, ő az absztrakt felé fordult” – mondta a művészettörténész, aki arról is beszélt, hogy Szegedi nemcsak a festészet, de a festészet által felvetett problémák iránt is elkötelezett: vizsgálja a testek plasztikus mivoltának a vásznon való érzékeltethetőségét, vagy épp ellenkezőleg, a síkba hengerelt figurák absztrahálhatóságának határait, a fény-árnyék viszonyok változásait egy épület homlokzatán, a számok és betűk nonfiguratív képpé alakíthatóságát, a perspektíva csapdahelyzeteit, a tükröződés érzékeltethetőségét.
Szegedi Csaba képzőművész Kiskőrösön született 1960-ban, jelenleg Velencén él. 1985-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 2001 óta a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára.
1996 óta a Székesfehérvári Művészek Társasága tagja, a korábbi fesztiválokon – a Társaság tagjaként – a Pelikán Galériában megrendezett tematikus kollektív tárlatokon vett részt (2006 Akt; 2007 Nyom; 2008. Kép-gép; 2009 Zöldség). Székesfehérváron legutóbb 2010-ben az Öreghegyi Közösségi Házban volt önálló tárlata a Magyar Kultúra Napja alkalmából.